Labdarúgó Edzők Etikája 
A labdarúgás etikájában kulcsfontossága van az edzők etikai felfogásának és magatartásának Személyiségük, morális beállítottságuk közvetlenül kihat az általuk vezetett egyesület vagy válogatott játékosainak etikai színvonalára. Szinte minden edzői szónak, döntésnek és gesztusnak erkölcsi hatása van,
Az alább következő etikai normák csak rövid összefoglalását adják a sportág mestereivel szemben támasztott etikai követelményeknek. Jóval részletesebb kifejtés található a Magyar Edzők Társaságának „Edzők Etikai Kódexe” című kiadványában. (Magyar Edzők Társasága 2007).
1. A vezetésére bízott csapat fejlesztése, amely vonzóvá teszi a játékot a közönség számára.
Természetes és helyes, hogy az edző a gondjára bízott csapat maximális eredményességére törekszik. Nem mindegy azonban, hogy ezt milyen eszközökkel éri el, A sportág és annak népszerűsége megköveteli a látványos, vonzó pozitív játékot.
2. A szaktudás megosztása az edzőkollegákkal.
A sportággal, fejlesztési érdekével szembeni, egyik legszebb kötelezettség a megszerzett szaktudás, elméleti és gyakorlati tapasztalatok megosztása a többi – különösen fiatalabb – edzővel. Kiemelkedő jelentősége van ennek előadásra, konzultációra való felkérés esetén.
3. A sportág megóvása negatív befolyásoktól, mint amilyen a rasszizmus, a durvaság, az antifutball, a kábítószer, stb.
Ezek a veszélyek napjainkban erősebbek, mint a múltban Nagy figyelmet kell fordítani az ilyen befolyásokra, mindent megtéve azért, hogy a játékosok ezektől mentesek maradjanak.
4. Ellenállás sportszerűtlen kísértéseknek.
A dopping, a korrupció, a mérkőzés eredményében való megállapodás stb. akkor is etikai vétség, ha nem kerül napvilágra.
5. A sportszerűség szellemének megértetése a játékosokkal.
Ez a kötelezettség az edzők legnemesebb feladata. Nem kell háttérbe szorítani az erőnléti, technikai, taktikai stb. oktatást ahhoz, hogy a játékosok megértsék és kövessék az etika szellemét, a játéktéren, az öltözőben; mérkőzésen és edzésen, sőt a mindennapi életben is.
6. A játék és versenyszabályok, valamint a játékvezetők tiszteletben tartása
A játék szellemének megőrzése elsődlegesen edzői feladat. Ide tartozik a játékosok felfogásának a szabályos játék szellemében valóirányítása, a szabályok kijátszására irányuló kísérletek kerülése, továbbá a korrekt, tiszteletteljes. magatartás a játékvezetőkkel szemben és ennek megkövetelése a játékosoktól.
7. Korrekt és példamutató magatartás az ellenféllel szemben.
A sokszor emlegetett „az ellenfél nem ellenség” elv ma is érvényes. Az edző tartózkodjék például az ellenfél megfélemlítésére irányuló taktikától, az ellenfél játékosainak szidalmazásától, velük szemben vulgáris kifejezések használatától.
8. Gondosság a médiával való kapcsolatban
Az edzőtől elvárható a média képviselőinek tájékoztatása, kérdéseinek – a személyiségi jogok keretein belüli – megválaszolása. Ugyancsak elvárható e nyilatkozatokban az igazsághoz és valósághoz való szigorú ragaszkodás.
9.-10. Speciális etikai követelmények fiatal játékosokkal, különösen gyermek labdarúgókkal foglalkozó edzőkkel szemben.
A fiatalokkal foglalkozó edzőkre többletfelelősség is hárul. A fiatalok egészsége és erkölcsi nevelése fontosabb, mint a mérkőzések eredménye, fontosabb, mint akár az egyesület, akár az edző vagy éppen a szülők presztízse.
9. Gyermek futballistákkal foglalkozva, ugyanolyan figyelem a kevésbé tehetségesekre, mint a „nagy ígéretekre.”
Bizonyos életkor alatt az eredményre való kizárólagos törekvés fizikai és/vagy mentális károkat okozhat. A mérkőzéseken elért sikerek mellett érdemes kiemelni és jutalmazni az igyekezetet.
10. A gyerekek – nemcsak sportbeli jövőjének gazdagítása.
A játékos és családjának olyan ismeretekkel való ellátása, amelyek a fizikailag és szellemileg egészséges életvitelt segítik elő.
